1. Riport Horváth Anna, Szabó Bernadett 6.a osztályos tanulókkal
– Mióta foglalkoztok számítástechnikával?
– H.A.: Oviban még csak telefonoztam. Elsős korunkban keztük el tanulni a számítástechnikát. Alsóban Sashalmi Tamásné tanító néni tanította. Gabi néni adta az alapokat. Sz.B.: Én anya tabletjével játszottam néha ovisként. Ötödikben Zsuponics Laci bácsi tanította meg alaposan. Tavaly vele már indultunk a Kozma László Informatika Tanulmányi Versenyen, akkor országos harmadikak lettünk. H.A.: Idén egyet előbbre léptünk, az országos döntőben második helyet szereztünk. Hatodikban Vasváry Zoltán tanár bácsi készített fel minket, vele gyakoroltunk sokat.
– Örömmel indultatok a versenyen?
– H.A.: Igen, örömmel, izgatottan. A tavalyi élmények alapján is vártam már, az online fordulók is érdekesek voltak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc volt a témájuk. Sz.B.: Az odafelé vezető úton még fáradtnak éreztem magam, de a versenyen már csak a kérdésekre figyeltünk.
– Milyen feladatokat kaptatok?
– H.A.: Szövegszerkesztést, amivel Betti foglakozott. Én a PPT bemutatót készítettem, a paint-programot használtam. Grafikai feladatokat, internetes keresést végeztünk. Sz.B.: A kvízt mindkettőnknek meg kellett oldani, az aradi vértanúkról szólt. Mintha szövegértési feladat lett volna, be kellett karikázni a helyes válaszokat.
– Nehéznek vagy könnyűnek találtátok a feladatokat?
– Sz.B.: Amit tudtunk, az könnyű volt, gyorsan megoldottuk. Ami nem jutott eszünkbe, az nehéz. Sok nehéz kérdés is volt. Úgy gondolom, összességében nehezebb volt, mint tavaly.
– Hogyan éreztétek magatokat a verseny közben?
– H.A.: Mi ketten nagyon jól együtt tudunk dolgozni. Tavaly is, az online fordulók alatt is jól együttműködtünk. Sz.B.: Én végig nagyon izgultam. Egy teremben 5-5 csapatot helyeztek el, mindegyikőnk külön gépen dolgozott. Csak suttogás hallatszott, ahogy megbeszélték a csapattársak a megoldást.
– Hogyan jutottatok el Százhalombattára?
– H.A.: Vasváry Zoli bácsi vitt el bennünket autóval. Elég korán megérkeztünk, regisztráltunk, ünnepélyes megnyitó, verseny délig. Ebédet is kaptunk. A szabad időben, amíg a zsűri javította feladatlapokat, körülnéztünk Százhalombattán. Sz.B.: Nagyon szép, tiszta, gondozott város. Háromkor volt eredményhirdetés. Végighallgattuk mindegyik évfolyamét, boldogok voltunk, amikor kihirdették, hogy másodikak lettünk. Aztán indultunk haza.
– Mit kaptatok jutalmul?
– Sz.B.: A Médiamarktban beváltható ajándékutalványt. Egyéni okleveleket, a Tarczy-iskola is kapott oklevelet. Lenti város versenyzői lettek az elsők. Mi 9 ponttal maradunk el tőlük.
– Mik a további terveitek az informatikával kapcsolatban?
– H.A.: Mindketten szeretjük az informatikát. Természetesen még többet akarunk tudni belőle. Az 5-6. osztályosok versenye páros verseny. Kettőnknek pont jó volt. 7-8. osztályban háromfős csapatok versenyeznek. Sajnos Betti hetedikben már nem lesz az osztálytársam. Közös versenyzésünk véget ért.
Riporter: Buti Alíz 6.a médiaszakkörös
2. Riport Kiss Lilien, Szakács Bianka 5.c osztályos tanulókkal
– Mióta foglalkoztok számítástechnikával?
– K.L.: Elsős korunk óta tanuljuk. 1-2. osztályban Gicziné Horváth Katalin tanítónő, 3.-ban Sashalmi Tamásné, 4.-ben Zsuponics László tanár bácsi tanította az informatikát. 5.-ben Németh József tanár bácsival tanuljuk alaposan. Ő ajánlotta és nevezett bennünket a Kozma László versenyre. Sz.B.: Nekünk régóta van otthon számítógépünk, sokat gyakorlok vele, amint megtanultam olvasni, már végeztem szövegszerkesztést.
– Örömmel indultatok a versenyen?
– K.L.: Nagyon örültünk, hogy az első két forduló ilyen sikeres lett, és eljutottunk az oszágos döntőbe. Sz.B.: Örültem is, feszült is voltam. Kisebb baklövések adódtak véletlenül a versenyen, izgalmamban rontottam. Igyekeztem kijavítani a hibákat.
– Milyen feladatokat kaptatok?
– K.L.: Az internetes keresést használtuk több feladatban, például az aradi vértanúkról illesztettünk be képeket. Sz.B.: A Word, a PowerPoint programot, PPT-t készítettünk. A szöveget formáztunk, figyeltünk a margókra, a hosszúságára, a grafikára, mindenre, amit tanultunk.
– Nehéznek vagy könnyűnek találtátok a feladatokat?
– Sz.B.: Közepesnek mondanám. Könnyű is, amit gyorsan megoldottunk. K.L.: Nehéz is, amit nem tudtunk megoldani. Az 1. és 2. fordulóban is kaptunk bonyolult feladatokat, de az országos döntő volt a legnehezebb.
– Hogyan éreztétek magatokat a verseny közben?
– Sz.B.: Izgultunk. Engem az zavart, hogy az ottani gépen máshol voltak egyes részek, ikonok, mint az iskolai vagy az otthoni gépemen. Nehezebb volt megtalálni a megoldást. K.L.: Voltak olyan feladatok is, amit még nem tanultunk. Például a PowerPointban három kört kellett megadni. A legkisebbet és a középsőt meg tudtam oldani, de a lagnagyobb gondot okozott.
– Hogyan jutottatok el Százhalombattára?
– Sz.B.: Autóval, mindegyikőnket a szüleink vittek el. Az út hosszú volt, 1 óra 55 percig tartott. A végén megvártuk az eredményhirdetést. K.L.: A mi visszautunk elég kalandos lett, az autóval voltak gondok. Csak este 8 után értünk haza.
– Mit kaptatok jutalmul?
– K.L.: Az iskola egy nagy oklevelet, mindegyikőnk emléklapot, világítós karkötőt. Sz.B.: Örültünk a negyedik helyezésünknek. Alig maradtunk el a harmadiktól.
– Mik a további terveitek az informatikával kapcsolatban?
– Sz.B.: Én informatikus szeretnék lenni. Sok minden érdekel, de ez a legjobban. K.L.: Én még nem tudom, mi szeretnék lenni, szívesen foglalkozom a számítástechnikával. Az biztos, hogy jövőre is szeretnénk indulni Biankával ezen a versenyen. Jól tudunk együtt dolgozni.
Riporter: Horváth Bendegúz 4.e médiaszakkör